17. rész
Sziasztok! :)
Tudom...Tudom...Nem volt már egy jó ideje rész és tudom, hogy a magyarázkodás nem varázsol a blogra több részt, de szerintem megértitek, hogy a suli egyik legnehezebb évében vagyok és, hogy most több vizsga előtt állok...és ihletem sem nagyon volt...:( :( :( Sajnálom...de most meghoztam a 17. részt. Nem ígérem, hogy gyakrabban lesznek részek, mert egy jó darabig még nem...de próbálom hosszabbra írni.
Jó olvasást! :*
*2 héttel később*
Rose
UNATKOZOOOOM! Vagyis órán ülök, de AHHWW! Ez a fizika! Semmi értelme... és ami a legjobb benne az, hogy az életben sosem fogod használni sehol sem! Mindegy szerencsére utolsó óra...nekem! Másoknak nem. :D Kilépőt kaptam, mert holnap táncverseny *-* és még gyakorolnom kell...Óra után benézek Nick-hez utána meg gyakorlás ezerrel :D
***
-Szia!-ugrottam barátom nyakába
-Szia!-puszilt meg
-Mizu?
-Hát nem sok...nem sokára lejár a műszakom és utána mehetnénk valahova. Amúgy kérsz valamit?
-Nem lehet....holnap verseny, de ha van kedved megnézheted, hogy táncolok. És amúgy igen, egy nagyon erős kávét..kell az energia.-mosolyogtam
-Adom is.-szaladt a pult mögé
-Mennyi lesz?
-Vendégem vagy.-csókolt meg
-Hát jó. Köszi.-mosolyogtam
-Na akkor jössz?
-Hova?
-Hát megnézni, hogy táncolok.
-Hmmm....Nem is tudom...menjek?
-Aha.-mosolyogtam
-Jajj, nem jó...ma meglátogatom a szüleimet. Nem baj?
-Dehogy is...már megszoktam.-halkultam el.
-Nick! Még tart a munkaidőd!
-Már megyek! Bocsi kicsim de mennem kell. Majd hívlak.-puszilt meg és már ott sem volt.
-Semmi baj..,már ezt is megszoktam. :/-motyogtam magamban.
Amikor az órára pillantottam, rádöbbentem arra, hogy itt az idő a távozásra. Még megittam az utolsó cseppet is a kávémból, majd már a kukában is landolt a pohár és csapódott az ajtó. Volt Rose, nincs Rose. Egy kis idő múlva már a tornateremben is voltam, ahol szoktam gyakorolni, pontosabban szoktunk...még egy jó páran, köztük Liv is, de szerencsémre most senki sem volt ott...jobban szeretek egyedül próbálni....Átöltöztem....Felvettem balett cipőmet és már kezdtem a bemelegítést...A balett cipő elárulta, hogy most éppen balett versenyem lesz...de ettől függetlenül ugyanúgy imádom a latin táncot és a hip-hop-ot is...*-*...szóval egyszerűen imádok táncolni...mindent! *-*, de most nincs valami jó kedvem...csak táncoltam és táncoltam, mikor azt vettem észre, hogy valaki bámul.
-Olivia! Megszólalni luxus?-néztem rá mérgesen
-Jó én kérek elnézést!-tárta szét karjait.
-Hogy, hogy itt vagy?-lihegtem a fáradtságtól
-Hát...gondoltam beugrok megnézni, hogy töröd el a lábad idő nap előtt.-forgatta szemeit, mire én legyintve egyet folytattam a gyakorlást.-Rose, mi a baj?
-Nincs semmi baj.
-Ismerlek.-dőlt a falnak összekulcsolt kezekkel- És amúgy is a vak is látja, mert idegből táncolsz... nem pedig könnyedén, ha pedig valamit elrontasz, akkor egyből vergődsz.
-És most akkor mit csináljak?
-Pihenj egy kicsit, mert túlhajtod magad. Na gyere ülj le ide és mondd el mi a bajod, amúgy hoztam neked kaját is.-mosolygott
-Még nem vagyok éhes.-morogtam
-Anyádat! Azért hoztam? Nem...szóval leülsz enni, mert tudom, hogy éhes vagy...csak nem akarod elmondani, hogy mi a bajod.
-Nick! Nick a bajom!
-Szakítottatok?
-Hát nem, de ha így folytatjuk, akkor igen.
-De miért?
-Mostanában úgy megváltozott.-ültem le mellé a földre és előkapartam táskájából a kaját.-Elhanyagol, sosincs rám ideje, leszarja a fejem...és még sorolhatnám.:/
-Akkor beszéld meg vele, így csak még rosszabb lesz, ha nem beszéltek meg semmit.
-Hát jó...csak érjen rá.-forgattam szemeimet.
***
Reggel van...és 3 óra múlva verseny...AHHW! Úgy izgulok!:$ Egy szemhunyásnyit sem tudtam aludni...Felhívom Nick-et, utána meg készülök.
-Halo?-morogta a telefonba
-Azt hittem már fel sem veszed?
-Ja...na mondd! Miért kell ilyen korán felhívni?
-Hát mert felkeltem?
-Most már én is.
-Felkeltem és egyből te jutottál az eszembe! De te leszarod ezt az egészet! Nick mi van veled-mérgelődtem
-Álmos vagyok kicsim, csak ennyi...de te.
-Jó ne haragudj, csak annyira izgulok?
-Mert?
-Hát ma lesz a verseny, de úgy látom, de erre sem emlékszel, pedig már ezerszer elmondtam...de mindegy, te úgy sem figyelsz rám sosem.
-Dehogy nem! Te csinálsz mindenből nagy ügyet! De már korán reggel a vita!
-Jó akkor még aludjál!-nyomta ki a telefont idegesen :$
-Mi bajod van Rose?-jött át Liv
-Csak Nick.-mondtam szomorúan
-Ohh! Szard már le a fejét! Menjél öltözz fel, menj el a versenyre, nyerd meg és aztán majd beszélj azzal a hülye gyerekkel!-ölelt meg.-Na menj már mert elkésel!
-Mi lenne velem nélküled?-mosolyogtam-Ezért is fogsz segíteni a sminkben...meg a hajban-nevettem
-De jó nekem!-forgatta szemeit
-Na mentem öltözni.-kaptam össze cuccaimat, majd már a fürdőszobában is voltam....Felvettem feket csipkézett ruhámat, ami csakis a versenyre készült el...egyszerűen tökéletes *-* Elől rövid, hátul pedig hosszú... a sminkem is teljesen passzol majd a tánc témájához....a tánc a fájdalomról, a szomorúságról fog szólni....egyszerűen csodálatos lesz...remélem a zsűrinek is fog tetszeni.-Kész vagyooook!
-Akkor gyere csináljam meg a sminked.-mondta Liv és már nyílott is az ajtó.-WOW! Gyönyörű vagy.-ölelt meg.-Bár érthető hiszen a nővéredre hasonlítasz.-rebegtette pilláit
-Szerencsére az ego-t nem örököltem.-utánoztam
-Na gyere.-intett egyet majd már helyet is foglaltam. nővérem elkezdte felvinni a sminket az arcomra. A legidőigényesebb a szemem volt....még egy gyönyörű kontaktlencsét is kaptam. Végül egy fekete rúzs, egy laza konty és már kész is voltam...egy óra alatt. :/.-Kész vagy.-mondta Liv
-Jézusom! Még megijedtem.-mondtam, amikor a tükörbe pillantottam.-Profi vagy.-mosolyogtam
-Mutasd meg anyunak is.
-Oké!.-szaladtam le a lépcsőn ő pedig utánam. Anya valamit szöszmötölt a konyhában. Arcomra huncut vigyor csúszott, ami átszökött nővérem arcára is. Anya háta mögé lopóztam és sikítottam egyet, mire ő ugrott egy nagyot és mikor megfordult, akkor torka szakadtából sikítozott. :D Liv földön fekve röhögött.
-Rose?-kérdezte meg ijedt hangon
-Talán.-röhögtem
-Mi lett veled te gyerek?!-kiabált
-Hát a versenyre csináltuk meg a sminket.
-Ja...de ennyire ijesztőt?
-Anya...én vagyok a "sors".-hadonásztam kezemmel.
-Drága sors! A nővéred felkap magára valami göncöt, azután pedig indulhatunk is, mert el fogunk késni.-szaladt fel Liv a szobájába.
-Én addig összepakolok.
-Oké, de el ne kend a sminked!-kiabált az emeletről
-Annyira nyomi nem vagyok!-mondtam, mire nekimentem a falnak! :O.......és természetesen a smink fele a falon volt.-Basszus! Anyu meg fog ölni! És Liv is! És elkésünk! LIIIIIV!!!!!- kiabáltam kétségbeesetten
-Mi a baj?-rohant le a lépcsőn, de elég volt rám nézni...már mindent tudott. :/-Mit mondtam?-hisztizett
-Szerinted direkt csináltam?
-Jajj! A fal!-sipákolt anyu
-Hallgass már el! Van fontosabb is mint, a hülye falad!-ordított Olivia
-Én mindig hallgassak!
-Nem! De fogd már fel, hogy mindjárt kezdődik a verseny!-emeltem fel én is a hangomat.
-Na még van 15 perc....Megoldjuk!-vigasztalt nővérem, majd már fel is rohantunk az emeletre. Szerencsére csak a szememet kentem el...azt se teljesen, de azért a késéshez elég volt. Nagy nehezen oda értünk a versenyre, mondjuk jól leszidtak a késés miatt...Velem együtt 15-en versenyeztünk...Gyönyörű, tehetséges lányok voltak az ellenfeleim. Nagyon...nagyon félek! :/ Lassan eljött az idő, hogy színpadra lépjek...Remegő lábbakkal felmásztam a lépcsőn, majd a színpad közepénél megálltam. Elindult a zene....elkezdtem táncolni...mindent elfelejtettem..csak táncoltam*-*
Amikor abbahagytam a zsűrik csak mosolyogtak...
-Gyönyörű voltál. Gratulálok! Mást egyszerűen nem tudok mondani...-szipogta az egyik zsűri, könnyeit törölgetve a meghatódottságtól. :3
-Öhmm...Elképesztő...egyszerűen szóhoz se jutok! Csodálatos volt!
-Nagyon szépen táncoltál! Látszott, hogy élvezed a táncot...könnyedén táncolsz, vidáman, de mégis átérezted a tánc témáját...Gratulálok!-mosolyogtak mindannyian
Megkönnyebbülve megköszöntem kritikájukat és lementem a színpadról. Olivia egyből a nyakamba ugrott és agyon dicsért. :)
***
-Kedves Versenyzők! Elérkezett a várva várt pillanat. Az eredményhirdetés.-kezdett bele mondájába az egyik zsűritag.- Először is szeretném megköszönni a részvételeteket. Mivel tudom, hogy halálra izguljátok magatokat nem is szaporítanám tovább a szót. De mielőtt elmondanám a helyezetteket, jegyezzétek meg: Mindannyian nyertesek vagytok!...-mosolygott kedvesen.-És azt se feledjétek, hogy a táncnak nem a verseny a lényege....az élvezet, hogy örömből táncoljatok. Most pedig elkezdeném az eredményhirdetést. Harmadik helyezett lett....Riley Freese. Gratulálok! Második helyezett lett....Kimberley Hill. Nagyon ügyes voltál! És az első helyezett lett....ROSE CARTER! Gratulálok! Igazi tehetség vagy! Így tovább!
-Köszönöm!-vettem át díjamat, arcomról letörölhetetlen vigyorral.
A verseny után egyből felhívtam Nicket...aki persze nem vette fel..:/ Egy kis idő után visszahívott....mondjuk, úgy a 7. próbálkozásom után...
-Szia! Mizu?
-Szia. Ezt én is kérdezhetném!
-Ne kezdjük már megint!
-Miért nem vetted fel?
-Dolgom volt.
-Mi volt olyan fontos, hogy nem tudtál eljönni a versenyemre? De mindegy képzeld megnyertem!
-Gratulálok kicsim!
-Hát már ha nem voltál ott, hogy szurkolj....ez a minimum.
-Jaj, ne csináld már ezt! Inkább ünnepeljük meg egy vacsorával. Na benne vagy?
-Hajj, miért szeretlek ennyire...
-5-re érted megyek.
-Héééé Nickiiii-halottam meg egy idegesítő hangot
-Nick ki beszél a háttérbe?-emeltem fel hangom
-Öhm...Csak a kis húgomé, de most mennem kell...Szia.-mondta majd bontotta a vonalat
Clau
-Szióóóókaaaa!-ugrott az ágyamra Jake, sikeresen kiverve a telefonomat a kezemből
-Hülye gyerek! Majdnem eltörted!
-Jajj, nem kéne mindig nyomkodd!
-Ki beszél?
-Mi most hogy jöttem én a képbe? Amúgy is azért jöttem, mert ha nem cselekszünk valamit, akkor nem csak a telefonod lesz darabokra törve, hanem a barátaink szíve is....már 2 hete nem szóltak egymáshoz!-osztotta az észt Jake
-Pont a buli óta. És ki miatt? Miattad!
-Nem kell mindenért engem okolni!
-Dehogynem, ha nem vagy ilyen kíváncsi, akkor lehet, hogy nem csak egy csók lett volna....lehet összejöttek volna.
-Nem csak az én hibám!
-De az enyém se!
-Hát akkor kié?-idegeskedett Jake.
-Nagyanyámé!
-Jó akkor kapard ki a mamit a föld alól és ordítsd le az ő fejét!
-Mindegy...nincs kivel veszekedni.
-Tudom, hogy hülye vagy...Na de a lényeg az, hogy kiterveltem a találkát.
-Mondd!-forgattam szemem
-La Mar by Gaston...-mondta drámaian
-Drága romantika lesz nekünk...vagy inkább drága botrány!-morogtam
-Ó ne légy pesszimista! Most sikerülni fog.
-Ja...mint a múltkor.
Lily
Clau elhívott engem és Miat a La Mar by Gastonba. Azt mondta fontos bejelenteni valója van...hát már nagyon kíváncsi vagyok mit akar...
Danny
Jake felhívott, hogy a haverokkal elmegyünk kajálni a La Mar by Gastonba. Imádom azt az éttermet...bár az egy picit fura, hogy Jake ilyen puccos helyre visz minket...de miért is ne.:D
Rose
-Úristen Nick! Gyönyörű ez a hely!
-Ahogy te is!-csókolt meg.-Rose, tudom, hogy mostanában nem mindig vagyok normális, de én szeretlek...még, ha ezt nem is mindig jelzem neked.
-Én is szeretlek.
-Nézd kik vannak itt.-intett a fejével a tőlünk 2 asztallal arrébb ülő hisztigépre :/
-Ahhww! Ilyen nincs!
-Nem köszönsz nekik?
-Hát nem is tudom.
-Na gyere.-mondta mosolyogva
-Mióta vagytok ti ilyen jóba?
-Ja...nem vagyunk jóba, csak szeretném jobban megismerni őket..elvégre a barátnőid. Nem?
-Sziasztok!
-Jajj édes! Te itt?-ugrott a nyakamba Ashley
-Jaja...Nem is gondoltuk volna, hogy te ilyen helyekre is jársz.-tekergette fürtjeit Gigi
-Nick hozott el, hogy megünnepeljük, hogy megnyertem a táncversenyt.
-Ja...Gratula.-vont vállat Gigi
-Ohh Gi ne legyél már ilyen...sőt tudod mit? Hívjuk meg őket egy vacsorára...végül is nekünk jobban telik rá, mint a szegény kis Nickinek.
-Nicki?-emeltem fel a hangom
-Miért baj, hogy így hívom?
-Dehogy is...viszont nem fogadhatjuk el a meghívást. A mai estét Nickel akarom tölteni.
-Ez parancs volt, nem meghívás.
-De...-akadékoskodtam
-Rose, ha már így felajánlották. Miért ne?-mosolygott rám Nick
Az este további része borzasztóan telt. Nickkel akartam tölteni az estét, erre itt van ez a két hisztigép...néha tök kedvesek, de hosszú távon idegesítőek...:/
-Öhm...Én elszaladok a mosdóba. Egy perc és jövök.-mondtam, reménykedve, hogy legalább egy percig nem hallom a hangjukat.:$
-Megyek veled.-pattant fel Ash is a székről...Miért? O.o -.-
Ash persze még a mosdóban sem hagyott békén...Legalább csináltunk 50 selfie-t. Bwahh :/
Amikor visszamentünk, olyat láttam, amit soha nem gondoltam volna és soha nem szerettem volna látni...
Lily
Most itt ülök egyedül egy asztalnál és várom Mia-t és Clau-t, de itt valami nagyon nincs rendben, mert Mia még sehol, Clau pedig elment a mosdóba, de szerintem belefulladt a wc-be.
-Te?-mondtuk egyszerre Danny-vel.(????)
-Már mindent értek.-mérgelődtem
-Mielőtt megakarnál ölni, én semmit nem tudtam erről az egészről. Nem tudom, hogy te mit keresel itt, de én Jake-kel jöttem, csak Jake elment rendelni és elfelejtett visszajönni.
-Szuper!-forgattam szemeim.
-Megpróbálhatunk kulturált emberek módjára is viselkedni, vagy csinálhatunk egy jó kis balhét. Melyiket szeretnéd?
-És még te vagy megsértődve...-csóváltam fejem
-Miért is ne? Végül is én mondtam, hogy legyünk boldogak, de te megragadva az alkalmat összejöttél az első emberrel, akit megláttál.
-Lehet, de legalább David megbecsül és szeret.
-Kár, hogy te őt nem.
-Na ebből elég! Megyek és megkeresem Clau-t, hogy vigyen haza.
-Felőlem?
Kimentem a parkolóba, de Clau-t sehol sem találtam...Mily meglepő...
-Hazavigyelek?-hallottam meg Danny hangját
-Nem!
-Akkor keresd csak Clau-t jó? Én mentem.
-De mivel?
-A kocsimmal?
-A tiéddel jöttetek?
-Ja..-dobálgatta a kocsikulcsot.-Clau valószínűleg már otthon van Jake-kel együtt
-Akkor igen, mert Clau nem veszi fel és nem szeretném az egész estét itt tölteni.-morogtam
-Tudtam, hogy nem tudsz ellenállni.-kacsintott
-Hosszú még az út haza.-morogtam majd beültem az autójába.-Nem indulhatnánk már?-kérdeztem pár perc múlva, mert még mindig a kocsiban ültünk csöndben...
-Miért nem adsz egy esélyt? Csak próbáljuk meg.-nézett rám szomorú tekintettel
-Hagyjuk már ezt a témát. Jobb ez így.
-De miért? Csak egy okot mondj, hogy miért nem lehetünk együtt?
-Már nem szeretlek.-mondtam, de a szívem egyre gyorsabban dobogott...valamit éreztem legbelül...valami ami, nem hagyott nyugodni. Hazudtam és ez fájt... Torkomban már éreztem a jól ismert fájdalmat. Az érzések elkezdték szorítani torkomat, ezzel könnyeket kicsalva....De NEM! Visszatartottam könnyeimet...Jobb így nekünk. Danny szemében is megpillantottam a fájdalmat. Lassan elfordította a kulcsot, majd már indultunk is...Az út csöndben és lassan telt. Mindketten gondolatainkba burkolóztunk. Mire feleszméltem már az autó megállt. Kiszálltam...Ő finoman visszahúzott. Közeledni kezdett. Végigsimította, majd megfogta kezemet. Még közelebb jött hozzám. Hagytam megam Már majdnem megcsókolt, amikor....
-Tudtam.-nevetett megvetően, majd eltávolodott.-Na ne add be nekem, hogy nem szeretsz, közben meg itt tátogsz mint, egy kis halacska, hogy megcsókoljalak. Miért csinálod ezt?
-Menj el, kérlek!-zokogtam
-De ilyenkor nem sírni kell! Na?
-Jobb ez így! Menj már el!
-Hát jó...-mondta, majd beült a kocsijába és elhajtott.
Rose
Nick Gigi-vel smárolt. Hirtelen egy furcsa érzés kapott el. Legbelül ezer darabra törtek és kiszakítottak belőlem egy darabot, de össze kellett szednem magam...legalább csak annyira, hogy úgy tűnjön nem fáj....pedig nagyon. Mindkettőjüknek lekevertem egy nagy pofont, majd távoztam.
Ashley
-Mi volt ezzel a lánnyal? Ez csak egy csók?-nevettem
-Igaza volt.-mondta Nicki
-De most hova mész Nick?-ugrott utána Gi
-Tőled el!-mérgelődött
-Hagyd, biztos utána megy.-vigasztaltam barátnőmet
-Mert hülye.-törölgette könnyeit
-Inkább ne is beszéljünk róla. Képzeld kiket láttam együtt.-ugrándoztam
-Kit?
-Lily-t és Danny-t. Én nem értem mit esz rajta az a srác.
-Pedig mi szebbek vagyunk.
-Tudooom.
-Sziasztok lányok. Hozhatom a számlát?
-Mit?
-Elnézést, de azt hittem már befejeztétek.
-Mert be is fejeztük. És akkor mi van?-mérgelődött Gi
-Hát akkor fizetni is kéne.-mondta már a pincér is mérgesen
-És?
-4-en voltatok, de már csak 2-en vagytok és valakinek fizetni is kéne nem?
-Igen és?
-Itt a számla fizessétek ki, mert már zárnánk.-mondta a pincér, majd eltűnt
-De nem úgy volt, hogy Nick fizet?-néztem furán Gigi-re
-Szerintem mi hívtuk meg őket, mert ők szegények.
-De nincs nálam annyi pénz.
-Hát nálam van, de nem biztos, hogy elég.-mondtam
-Mennyibe kerül?
-160 $
-Úristen.
-Menny van nálad?
-40$.
-Nálam 60$.
-Akkor még 30$ hiányzik.:O
-Nem 40?
-Nem tudom, de akkor sem elég.
-Megoldom.-kacsintottam
-Hali.-mentem oda a pincérhez, aki mellesleg jól is néz ki :D
-Fizetni szeretnétek?
-Igen, de van egy kis gond. nincs elég pénzünk.
-Akkor maradtok mosogatni.
-De nem már!-hallottam meg Gi hangját a háttérből
-De már.-csóválta fejét
-Nem lehetne máshogy megoldani?-rebegtettem pilláim bájosan
-Nem hiszem. Max ha beszélsz a főnökkel.
-Hány éves?
-56.
-Akkor nem.
-Hívd fel apucit vagy valami, mert nekem sincs kedvem itt ülni reggelig.
-Nem lehet.
-Akkor irány a konyha.
-De én nem tudok mosogatni.
-Én sem.-jött oda Gigi
-Hajjh, mennyi hiányzik?-vette elő a tárcáját, de amikor megmondtuk, hogy még 30$ akkor egyből vissza is csúsztatta zsebébe. :(
-Na hívom a főnököt.
Gigi
Később megérkezett a tulaj és kiderült, hogy 60$ hiányzik. :/ Megbeszéltük, hogy 2 hétig fogunk dolgozni a konyhán....-.- Le fog törni a körmöm :(
Köszönöm, hogy elolvastad...Remélem tetszett :)